Fogkrémkalauz

Az elmúlt években Magyarországon rendkívüli mértékben kibővült a szájhigiénés termékek és eszközök választéka. Ugyanakkor kevés információ áll a szakemberek és a lakosság rendelkezésére az egyes szájhigiéniai anyagokról, termékekről, nehezen áttekinthető szakmai szempontból a kínálat és a naprakész ismeretanyag. A rendkívül széles választék ellenére az utóbbi években nem emelkedett ilyen mértékben a szájhigiéniai termékek hazai fogyasztása. Az elmúlt évek statisztikai adatai szerint a magyar lakosság fejenként évente átlagosan 1,4 tubus fogkrémet és 0,7 fogkefét vásárolt. Ezzel szemben az iparilag fejlett országokban az egy lakosra jutó évi átlagos mennyiség 8-10 tubus fogkrém és 4 fogkefe. A Magyarországon forgalmazott és megfelelő dokumentációval rendelkező szájhigiénés termékeket foglaljuk össze és csoportosítjuk kémiai összetétel, és speciális prevenciós, valamint terápiás indikációjuk szerint. Az írás a fogkrémekkel, szájöblögetőkkel, protézis tisztítókkal és ragasztókkal foglalkozik, de nem tartalmazza a hazánkban forgalmazott szájhigiénés technikai eszközök, fogkefék, elektromos fogkefék, fogselymek, szájzuhany és egyéb segédeszközök részletes bemutatását.

A fogkrémek igen széles spektruma kapható ma a hazai piacon. Alapvető feladatuk a fogszuvasodás valamint a fogágybetegség megelőzésében van. A fogkrémek fő feladata a fogkefékkel végzett mechanikus plakkeltávolítás elősegítése, a hatékonyság fokozása. Csoportosításuk során elsődlegesen az indikációs területet vettük figyelembe. A hatékonyság növelését célozzák azok a hozzáadott egyéb anyagok mint pl. zink, fluorid, triclosan, stb. amelyek direkt kémiai plakk-redukciós hatást fejtenek ki. Az egyes fogkrémek neve után az ismert aktív hatóanyagokat tüntettük fel. Az összetételre vonatkozó adatokat a vásárlókat tájékoztató, a tubuson és a csomagoláson feltüntetett információk, illetve a gyártó és a forgalmazó cégek által rendelkezésre bocsátott anyagok alapján állítottuk össze. A fejezet áttekintése során kitűnik, hogy nagyon sokféle, változatos összetételű fogkrém van forgalomban. A laikus vásárló számára nehéz a szakszerű választás, mindenképpen szüksége van a fogorvos, szájhigiénikus, és a szakképzett fogászati szakdolgozók szakmai tanácsaira. Ehhez számukra is szükségesek az egyes termékek összetételére, hatásaira, javallati körére vonatkozó praktikus ismeretek.

Hogy milyen fogkrémet válasszunk, figyelembe kell venni a páciens fogszuvasodásra való egyéni hajlamát, plakk- és fogkőképződési hajlamát, parodontális státusát, a fognyaki abrazió és a következményes fognyaki érzékenység mértékét, a dohányzás okozta elszíneződés fokát, a rossz szájszagra való hajlamot, egyes szisztémás betegségeket, gyógyszerszedést, a szájban lévő fogpótlásokat és ezek minőségét. Ehhez ismerni kell a fogkrémek összetétele mellett az egyes hatóanyagokat, valamint az azoktól várható hatásokat is.

A fogkrémek használatának elsődleges célja, hogy a fogak hozzáférhető felszíneit fogkefe segítségével tisztítsa és simára polírozza. A fogkrém tisztító hatásánál fogva alkalmas a festékek felhalmozódásának megakadályozására a fogak felszínein, valamint szerepet kell hogy játsszon az ínygyulladás megelőzésében, illetve a már fennálló gyulladás csökkentésében. Nem elhanyagolható a fogkrémek kozmetikai, valamint - íze és illata révén - közérzetjavító hatása sem.
A fogkrém a fogkefe mechanikai tisztító hatását segíti elő. Megkülönböztetünk abrazív anyagokat tartalmazó fogkrémeket és abrazív anyagokat nem tartalmazó fogzseléket. Az abrazív anyagok fokozzák a fogkefe dörzsölő hatását és eltávolítják a dentális pellikula egy részét. Ezzel megakadályozzák a fogak megsárgulását vagy szürkülését. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy non abraziv fogzselét használóknál sokkal intenzívebben színeződnek el a fogak, mint az abrasiv fogkrémmel fogat mosó csoportban. Az abraziv anyagoknak olyan szemcsenagyságúnak kell lenniük, hogy rendszeres használatuk mellett se okozzanak jelentős fogkopást.

Az abraziv anyagok mellett még felületaktív (detergens) anyagok segítik elő a tisztítást. A fogkrém másik fontos összetevői azok az anyagok, amelyek vagy a zománc remineralizációját segítik elő (fluorid, stroncium) vagy a kémiai plakk-kontroll eszközei (Chlorhexidin, Triclosan, enzimek stb.). Számtalan különböző fogkrém van forgalomban, amelyek különböző adalékanyagokat és ízesítőszert tartalmaznak.

A fogkrémek fő összetevői azonban azonosak. Ezek a következők:
Abrazív anyagok (kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, alumínium oxid, szilikát) teszik ki a fogkrém nedves tömegének közel felét. A fogkrém abraziv hatása az összetevők szemcsenagyságától és keménységétől függ. Az abraziv anyagok olajos polírozó anyagot is tartalmaznak, melyek elsimítják a nagyobb abraziv szemcsék okozta károsodásokat.
Felületaktív anyagok ( zsíralkohol-szulfonátok, szappanok) a felületi feszültséget csökkentve behatolnak a lepedékbe, elősegítve ezáltal a mechanikai eltávolítását. Ezeknek tulajdonítható a fogkrém habzása is.
Oldószerek (víz, glicerin, propilén-alkohol) a fogkrém pépszerű konzisztenciáját biztosítják.
Stabilizáló és kötőanyagok ( olajok, zselék, alginát) stabilizálják a fogkrém konzisztenciáját.
Ízesítő, illatosító anyagok (mentol, menta) kellemessé teszik a fogmosást, hűtik a szájüreget, néhány percig kellemessé teszik a leheletet.
Gyógyszerek, kémiai anyagok. A legtöbb ma forgalomban lévő fogkrém tartalmaz valamilyen szervetlen vagy szerves fluor vegyületet. Ma a caries redukcióban az irodalomban legalább akkora szerepet tulajdonítanak a fogkrémekben lokálisan bevitt fluorid vegyületeknek, mint a szisztémás ivóvíz fluorozásnak
A fluoridon kívül még különböző antiszeptikus, kémiai plakk-ellenes anyagokat is alkalmaznak a fogkrémekben. Ezek közül a legfontosabb a Triclosan. Elvileg a chlorhexidin is hatékony összetevője lehetne a kémiai plakk-kontrollt szolgáló fogkrémeknek, de a gyakorlatban a Chlorhexidin tartalmú fogkrémekhez fűzött remény nem vált be. A fogkrémek negatív töltésű alkotó elemei ugyanis megkötik és inaktiválják a Chlorhexidint, és így minimálisra csökken a rendelkezésre álló hatékony szabad antiszeptikus molekula. Ma a Chlorhexidint szájöblítők formájában forgalmazzák. Vannak Chlorhexidin tartalmú zselék is (pl. Corsodyl), de ezek már nem minősülnek fogkrémnek. Ez már fertőtlenítő hatású gyógyszer.

Kifejezett gyógyfogkrémek is forgalomba kerülnek, amelyek gyógyhatást kifejtő anyagokat is tartalmaznak. Ezek között található számos baktericid, bakteriosztatikus, enzimgátló, savközömbösítő és sok egyéb hatású is. Két nagy csoportjuk a fogszuvasodást gátló gyógyfogkrémek, valamint a fogágybetegségek megelőzését vagy kezelését célzó készítmények.

A fogkrém kiválasztása szakember feladata. Bízza szájhigiénikusra, aki az egyéni adottságoknak leginkább megfelelő fogkrémet tudja ajánlani. A fogkrém nemcsak a fogak tisztításában játszik szerepet, hanem a szájnyálkahártya, az íny, a fogágy a fogpótlások szempontjait is figyelembe kell venni kiválasztásánál. Ma már a fogkrémek olyan sok összetevőt tartalmaznak, hogy gyógyhatású készítménynek tekinthetjük őket. Ezért kell szakember tanácsait meghallgatni.